2015. sze 25.

A jó dolgok a rosszból születnek

írta: Németh Szabi
A jó dolgok a rosszból születnek

Mit szoktál érezni, amikor valami kellemetlen élményben van részed? Amikor valami, vagy valaki miatt boldogtalanság gyötör, és a gondolatok csak úgy cikáznak a fejedben, és hiába állítanád le őket, nem tudod.

Azt érzed, hogy egyre jobban nő benned a feszültség. Na, mit érzel? Biztos nem hálát!

badgood.JPG

Természetesen ez normális emberi reakció, hiszen ki az a bolond, aki örül a saját szenvedésének. Akkor ott abban az állapotban meg kell élni a fájdalmat. Ám most vonatkoztassunk el kicsit magától a fájdalomtól.

Fel tudsz idézni olyan pillanatot az életedben, amikor nagyon rossz volt? Amikor tényleg a húsodba hatolt a fájdalom, és szinte megsemmisültél. Most pedig pörgesd tovább az emlékeket eme esemény után 1-2 évvel. Erősebb vagy gyengébb voltál? Tudatosabb vagy bizonytalanabb? Sikeresebb vagy sikertelenebb? Boldogabb vagy boldogtalanabb?

Az igazi fejlődés a nehézség után jön

A magyar nyelvünk nagyon ravasz. Mindenre van egy megfelelő szavunk, kifejezésünk. Az életünkben felmerülő nehézségek azok a szükséges rossz alkotóelemei az életünknek, amelyek nélkül mindig megmaradnánk egy vályogháznál.

Amikor jön egy vihar, és a vályogház az orrunk előtt mállik szét, először anyázunk egy isteneset majd miután megemésztettük a veszteséget… elkezdünk gondolkodni.

„Lehet, hogy ez a vályogház nem is volt annyira jó, mint azt hittem?” Nézzük már meg, hogy vajh mások is vályogházban laknak?” „Akik nem, azok hogyan csinálják?” „Kérjünk tanácsot tőlük!”, „Én sem akarok már vályogházban élni!”

És akkor egyszer csak megszületik a döntés. Eldöntjük, hogy következő házat erősebb anyagból, mondjuk fából építjük fel. Így amikor jön a vihar, teljesen nyugodtak vagyunk, mert bízunk abban, amit felépítettünk. A ház nem is okoz csalódást, meg se rezzen. Egészen addig, míg nem szembe találkozunk egy tornádóval, és a biztonságosnak hitt faházunkat…

Nem is folytatom, a lényeg, hogy az út végén már egy olyan téglaházat fogunk építeni, amely szinte bárminek ellen tud állni.

Gondolom, nem árulok el nagy titkot, hogy a kis kunyhó, majd a faház és végül a téglaház a lelkedet szimbolizálják, a vihar, a tornádó pedig az életben törvényszerűen bekövetkező traumákat.

A traumák, nehézségek jobb esetben tanítanak minket

Persze sokan újra és újra vályogházat próbálnak felépíteni. Mert hisznek az illúzióban, hogy vagy elkerüli őket a vihar, vagy nem lesz akkora, hogy a házukat elvigye. Pedig lesz. A vihar addig jön, és tarol, amíg nem tanulunk belőle. Ezért érdemes nagyon hamar észbe kapni, és elkezdeni fejleszteni magunkat, a személyiségünket a nézőpontjainkat kiszélesíteni, mert csak így juthatunk el abba az állapotba, hogy legközelebb ne tarolja le az életünket valamilyen külső körülmény.

Igen, nagyon fura dolog ez, de a jó dolgok szinte mindig a rosszból fakadnak. Az ember a jóban nem tud fejlődni, mert nincs rákényszerítve. Mindig akkor kap észbe, amikor összecsapnak a feje felett a hullámok. Ám ez nem baj, mert a hullámok minden ember életében elérkeznek. Félre ne értsetek, én sem lejtek örömtáncot, amikor az élet kimutatja a foga fehérjét. Mindössze megpróbálok más szemszögből tekinteni a helyzetre. A problémában meglátni a lehetőséget.

Mert igazából egyetlen egy kérdés marad, mialatt a hullámok felettünk tombolnak. Hagyjuk, hogy lenyomjanak minket, vagy utolsó erőnkkel kiúszunk a partra, megpihenünk és elkezdjük újjáépíteni az akkor lakatlan szigetre hasonlító lelkünket?

Ha tetszett az írásom, akkor egyrészt nagyon örülök, másrészt mi az, hogy még nem vagy köztünk?! :) Építsünk együtt értékes közösséget! :)

Tessék csak tessék:  
https://www.facebook.com/lelekerosites

Szólj hozzá

lélek fejlődés coach mentálhigiéné egészséges lélek lélekerősítő lélekerősítés mentálhigienia