Életünk döntések szövevényes hálózata, és nincsen jó vagy rossz döntés, de igen is vannak olyan értékek, amelyek mentén a döntést érdemes meghozni, és azokért a felelősséget is vállalni.

Miért van az, hogy vannak olyanok, akiken azt érezzük, hogy csak ide-oda dülöngélnek az élet tengerén, mint a részeg kapitány, aki rulett keréknek használja a kormánykereket? Míg mások meg szépen haladnak, és megjósolható, hogy úgy érik el azt, amit szeretnének, hogy magukat, és a környezetüket is óvják közben? Ők is hibáznak, de tanulnak belőle, mert észreveszik, ha hibáztak.

Amikor az ember csak sodródik az árral, akkor a döntéseit is esetlegesen, az éppen aktuális legerősebb impulzus hatására hozza meg. Ez lehet egy hirtelen fellépő vágy, ami miatt meglépünk valamit, vagy lehet félelem is, ami miatt valamit nem merünk meglépni. Mert hiányoznak a szilárd alapok, amelyek segítenének a tájékozódásban.

Megszámlálhatatlan döntési helyzetben találjuk magunkat életünk során. A legapróbbtól, az életet, sorsot meghatározóig minden szerepel a repertoárban.  Mindig mi döntünk, de azt tudatosítani kell magunkban, hogy a felelősséget is nekünk kell vállalni.

Ez persze teljesen logikus, de…

Hány kapcsolatból kilépő, majd oda visszasunnyogni szándékozó embert ismertek? Hány olyan embert, aki évek óta bele van ragadva egy helyzetbe, és csak másokat, a körülményeket hibáztatja? Ugyanez igaz a munkahelyen az ereit szinte felvágó alkalmazottra is. A világ tele van felelősséget vállalni nem akaró, és nem is vállaló emberekkel. Ez az út, noha könnyebbnek tűnhet, hiszen így szinte mindent addig lehet élvezni, amíg az nem jár semmiféle felelősséggel, valójában hatalmas csapda.

Olyan ez mintha 3 évesen megállnánk a fejlődésben, és bár tudnánk beszélni, de nem tudnánk tovább bővíteni a szókincsünket.

A felelősségvállalás mindig nagyon sok értéket ad az életünkhöz. Tartást, szilárd értékrendet, erkölcsöt, tisztán látást, lelki erőt, önbizalmat, önbecsülést. Míg ha sokszor elfutunk a felelősség elől, akkor egy idő után tudat alatt kialakul a gyenge énkép, a megfutamodás művészetét tökélyre fejlesztjük, egyszóval reflexé válik. Mi is akarat gyenge, ide-oda dülöngélő részeg kapitánnyá válunk.

Vállald be a nehezebb utat, megéri

Egyértelmű, hogy melyik út a nehezebb, de az sem kérdés, hogy melyik út az, amelyik valódi elégedettséggel tölti el az embert. Merj felelősséget vállalni magadért, a tetteidért, és másokért is, ha úgy hozza az élet. Ne engedd el értékes emberek kezét hirtelen fellépő impulzus hatására. Alakíts ki egy nagyon erős védelmi rendszert, amit úgy is hívhatunk, hogy erős, nehezen megtéveszthető lélek. Mert akkor biztos lehetsz benne, hogy mindennap elégedetten hajtod párnára a fejed. Ennél pedig nincs fontosabb.

Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál naponta gondolatokat tőlem?

Akkor bátran lépj be a Lélekerősítés közösségbe.

A korábbi cikkeimet pedig itt találod.