Ez a cikk az elmúlt évtized összes tapasztalata alapján íródott, amikor is én, hatalmas pofonok árán megtanultam, hogy nem is olyan jó mindenkinek segíteni.

Ez egy olyan cikk, amelyben olyan gondolatokat fogalmazok meg, amelyeket sosem hittem volna, hogy valaha elhagyják a számat.

Segíteni valakin, nagyon könnyen kétélű fegyver lehet

Minden ember magából indul ki. Akkor is ha ezt nem szeretjük látni. Nekem sosem volt problémám a segítség kéréssel, amikor egyedül valamivel nem tudtam megbirkózni. Sőt egyenes örültem, ha feltűnt valaki aki segített helyre tenni a dolgokat. Ezért kialakult bennem egy olyan kép, hogy segítséget adni és kapni is mindig szuper dolog. Az élet néhány nagyon komoly pofon révén rádöbbentett arra, hogy nagy bajok is származhatnak az amúgy őszinte segítőszándékból is.

A segítővel szemben sokszor hálátlanok

Mennyiszer hallottál embereket panaszkodni eképp? "Bezzeg én annyit megtettem érte, ő mégis hálátlan volt, egyáltalán nem értékelte!" Esetleg te is megfogalmaztál hasonló gondolatokat már az életedben?

Amit azonnal le kell szögezni. A hálátlanság egy teljesen természetes emberi reakció egy megmentő-megmentett viszonyban.

Úristen miket mondasz...!

Csak amit megtapasztaltam súlyos leckék árán. A megmentő és a megmentett között speciális dinamika alakul ki.

Eleinte a másik felnéz arra, akinek oly sokat köszönhet. Ám ez gyorsan átfordul benne. Azt kezdi el érezni egyre nyomasztóbban, hogy neki ezért cserébe vissza kellene adnia valamit. Ám sokszor ezeknek az embereknek az önbecsülése annyira a romokban hever, hogy egyszerűen nem hiszik el, hogy ők valaha is ki tudnák egyenlíteni a számlát. Ez pedig beindít egy öngerjesztő folyamatot. Még kisebbnek kezdik el magukat érezni.

Ezért először azt tapasztalhatod, hogy egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy megfeleljen annak az elvárásnak amit szerinte te igényelsz/érdemelsz. Mert fenn akarja tartani az adok-kapok egyensúlyát.

Erről az egyensúlyról amúgy csak a sebzett lélek mond le. Csak az akar számolatlanul csak adni, aki ezzel valamilyen hiányt pótol. Ezért a másik részéről ez is egy természetes folyamat. A probléma ott bújik meg, hogy folyamatosan egyre inkább úgy gondolja, hogy ő alárendelt szerepben van. Már hallom is a mondatodat. "De hát én sose éreztettem azt, hogy mennyit köszönhet nekem!" Sajnos ez nem számít. Ezek a folyamatok a másikban játszódnak le, ezért tökéletesen szubjektívek, és mindig a múltbéli lelki sérülésekből táplálkoznak. Ezért hiába is próbálsz ész érvekkel odahatni.

A legváratlanabb pillanatokban szakíthat ki az életéből

Tehát most van egy ember, aki a segítséged terhe alatt fuldoklik. Emiatt hol haragszik rád, hol hálás. Azonban ennek a folyamatnak a vége majdnem mindig az, hogy egyszerűen annyira megnő benne a bűntudat, hogy (szerinte) nem tudja viszonozni azt, amit te adsz neki, hogy tudat alatt elkezd távolodni tőled. Hiszen egy gyerek-felnőtt kapcsolatban érzi magát.

Ez vezet nagyon sok emberi kapcsolat megszakadásához. Sőt nagyon sokszor ez egészen a haragig, gyűlöletig fajulhat. Amelynek az oka nem más, mint az önvédelem. Csak ezzel a nagyon intenzív negatív érzéssel tudja függetleníteni magát attól a sok mindentől, amit köszönhet neked.

Egy ilyen barát vagy társ egyszerűen egy időzített bomba

Nagyon kemény alcím, de így működik nagyon sok ember. Ezért ha úgy döntesz, hogy valakinek segíteni szeretnél ennek ellenére is, akkor adok öt tanácsot.

1. Csak akkor segíts, ha a másik kéri. Semmi szükség arra, hogy saját egód fényezése végett ráerőltesd a segítségedet a másikra. Ha ő engedi meg, hogy segíts neki, akkor kisebb az esély a fenti forgatókönyvre.

2. Inkább a véleményed mond el, de ne akard irányítani. Hiszen nem egy gyermek-szülő viszonyban vagytok, ahol amúgy hibásan arra nevelik tömegesen a gyerekeket, hogy akkor beszéljenek, ha kérdezik őket.

3. Ha segítesz is, ne akard a szájába adni a megrágott "ételt". Ne függjön tőled, hanem inkább bármikor számíthasson rád.

4. Ne azért segíts mert azt gondolod, hogy enélkül nem vagy szerethető. Nagyon sok megmentő típusú emberrel találkoztam, aki úgy gondolta tudat alatt, hogy ő a megmentő szerepe nélkül nem elég értékes.

5. Mindig annyi energiát tegyél bele, amit jó szívvel adsz, és sosem követeled vissza, vagy hánytorgatod fel.

Segíteni valakinek nagyon nemes feladat, de a végén ha nem vigyázol (pl.: a fenti öt pontot figyelmen kívül hagyod), gyakran fogod azt érezni, hogy kihasználtak. Pedig igazából csak felelőtlen voltál, és feláldoztad magad a másikért, amiért utólag rajta vernéd el a port.

Amennyiben tetszettek a gondolatok, akkor oszd meg kérlek másokkal is!

Ha úgy gondolod, hogy iránymutatást tudnék nyújtani neked ebben, vagy bármi másban ami blokkolja az életedet, akkor írj bátran emailt nekem a hello@lelekerosites.hu-ra. De ne feledd, én csak akkor, és úgy segítek, amikor, és ahogyan Te kéred.

Csatlakozz hozzánk bátran (kattints a képre)